Harmadik utam Bulgáriába 1979-ban
A szocializmus idején az utolsó előtti utazásom volt, megint Románián keresztül, de most Aradon keresztül. A vonatozás már megszokottá vált. Reggelre értünk Bukarestbe és mivel este ment tovább Bulgáriába a vonatunk úgy döntöttünk körbenézünk a városban. Meglepetés hegyek értek bennünk. Ahol magyarul szólaltunk meg nem szolgáltak ki, ahol félbe volt a kiszolgálás és észrevették, hogy magyarok vagyunk visszavették az árút. Úgyhogy ezt a részt hagyjuk. A vonat amivel tovább kellett mennünk, fura volt, hogy tiszta orosz hálókocsiból állt. Megkérdeztük még a peronon a kalauzt, hogy ez e a mi vonatunk, ő igennel válaszolt és fel is segített bennünk, de indulás után kb. 10 perccel már jött és közölte nem jó a jegyünk a vonatra és kb. 5000 Ft értékben kért büntetést. Mi nem fizettünk erre a Rusze-ban leszállíttatott a vonatról bennünk a határőrökkel. A városban összetalálkozva vele, mikor a képünkbe nevetett egy foga bánta az esetet, meg az én öklöm zsibbadása. Nem csináltunk belőle gondot egy kellemes hotelban ott aludtunk Rusze-ba és reggel korán továbbutaztunk. Mint kiderült pár órával értünk csak később Várnába mint a másik vonat amiről leszállítottak. Ebben az évben Várnában magánházba volt szállásunk foglalva, melynek a címét csak odaérkezésünkkor tudtunk meg. A szállásunk a Szűz Mária mennybevitele Katedrálistól pár percnyire volt, és közel a piachoz. E piacon ettünk először „Ribachips” –et vagyis apró sült halat, melyet akkor újságból csavart tölcsérzacskóba árultak. Érdekessége, hogy a tengerből kifogott állapotban sütötték meg. Ma már sok étteremben kapható kissé higiénikusabb módon.
Ez a nyaralásunk is egyhetes volt, melyből egy nap kimentünk az Aranyhomokra, ahonnan ketten apámmal áthajóztunk Balcsikra. Vissza gyalog indultunk a tengerparton, ahol néha szinte féltem az úttalan utakon. Találtunk 4-5 méteres halcsontvázat, frissen leomlott löszfalat, tengeri kagyló telepet, és nudista strandot is. Sajna egy helyen csak víz volt és függőleges sziklafal, így a vízben kellett azt a kb. 150-200 métert megtenni, néha a hullámok a parthoz préseltek bennünk és a cigim is totál szétázott. A gyaloglást Albena üdülőtelepnél befejeztük és inkább busszal mentünk vissza Aranyhomokra. Így is kb. 10 km-t gyalogoltunk úttalan utakon. Ebben az évben sikerült sokat csavarogni Várnában. A piacon érdekes és finom gyümölcsöket ettünk, ja és itt ettem életemben először pizzát halas feltéttel. Nagyon finom volt. A katedrálisban szerencsénk volt és megnézhettünk egy Ortodox keresztelőt. Megnéztük a Római fürdő romjait, a kikötőt, a tengerészeti múzeumot, és sokat sétáltunk a tengerparti parkerdőben. Sajnos ez a hét is eltelt és haza kellett vonatozni. Bukarestben a vasútállomáson sorba álltam helyjegyért de magyar jegyet mutatva a pénztáros válaszként behúzta a függönyt. Aztán odajött hozzánk egy magyarul beszélő emberke és mondta , ha megbízunk benne adjuk oda neki a pénzt és ő hoz nekünk jegyet és láss csodát…pénztárnál románul kért helyjegyet és simán kapott. Saját részére is abba a fülkébe vett jegyet, és sokat mesélt, panaszkodott a romániai magyarok életéről, sorsáról. De ez már megint másik téma.
3 szocializmusi nyaralás Bulgáriában , három hét élmény. Nekünk vasutas családoknak akkoriban vasúti kedvezménnyel, nagyon olcsó nyaralások voltak. Épp ezért történt meg, hogy húgom esküvője előtt még egyszer elutaztunk mint család egy nyaralásra.
De ez már egy új oldalon |
AJÁNLOM AZ OLDALT
